Moon 2014.08.18. - Bognár Tamás
Moon 2014.08.18. – Bognár Tamás – Nagykanizsa NAE

Also known as: Moont
Date/time: 2014.08.18 .
Equipment: 150/2250 Newton
Seeing: 8/10
Transparency: 2-3/5
Temperature: 24°C
Humidity: –
Wind: low
Location: Canis Maior Solar Observatory,
Nagykanizsa , Hungary N46° 27′ 13.81″  E16° 59′ 05.57″
Observer: Bognár Tamás

Media: DMK 41AU02.AS  (USB) + AviStack 2.0 + GIMP

Cassini and Mons Piton - 2014.03.08. - Bognár Tamás, Zákány
Cassini and Mons Piton – 2014.03.08. – Bognár Tamás, Zákány

Also known as:  Cassini and Mons Piton
Date/time: 2014.03.08. UT 17:00-18:30
Equipment: 235/1280 Dobson – OptiScope
Magnification and filter(s): 256x
Seeing: 8/10
Transparency: 2-4/5
Temperature: 10°C
Humidity: medium
Wind: –
Location: Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer: Bognár Tamás

Media: black paper, white pastel (chalk and pencil), charcoal pencil, gel pen (white and black) ,  blending stump

 

Cassini and Mons Piton - 2014.03.08. - Bognár Tamás, Zákány
Cassini and Mons Piton – 2014.03.08. – Bognár Tamás, Zákány

 

Conjunction - Moon - Venus  - 2014.02.26. - Bognár Tamás, Zákány
Conjunction – Moon – Venus – 2014.02.26. – Bognár Tamás, Zákány

Also known as: Conjunction – Moon – Venus
Date/time: 2014.02.26.
Equipment: naked eye
Mount : –
Magnification and filter(s): –
Seeing: 7/10 Transparency: 3/5
Humidity: medium
Wind: none
Location: Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer: Bognár Tamás

Digital sketch made with GIMP 2.8.6

 

Plinius and Dawes Crater - Bognár-Tamás , Zákány - 2014.01.06.
Plinius and Dawes Crater – Bognár-Tamás , Zákány – 2014.01.06.

 

 

Also known as:  Plinius and Dawes Crater
Date/time: 2014.01.06. UT 17:00-18:30
Equipment: 235/1280 Dobson – OptiScope
Magnification and filter(s): 64x – 320x
Seeing: 7/10
Transparency: 2-4/5
Temperature: 4°C
Humidity: medium
Wind: –
Location: Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer: Bognár Tamás

Media: black paper, white pastel (chalk and pencil), charcoal pencil, gel pen (white and black) ,  blending stump

 

Plinius and Dawes Crater - Bognár-Tamás , Zákány - 2014.01.06.
Plinius and Dawes Crater – Bognár-Tamás , Zákány – 2014.01.06.

 

Az észlelés célpontját a távcső mellett választottam meg. Valami olyan felszíni formát kerestem, ami még éppen belefér a légkör engedte maximális nagyításba, ugyan akkor kellően izgalmas rajzi célpontnak bizonyul. Most a terminátoron található, fénylő gyűrűnek látszó Plinius és a mellette található hosszú árnyékot vető Dawes kráter lett.

 A kép jobb oldalán a Plinius kráter látható.  Bal oldalán a Dawes kráter. Mivel a kép rajzolva készítettem el. A rajzolás hosszú ideig tartott. Lényegében addig rajzoltam, amíg az egyre nagyobb pára be nem üldözött. Ez idő alatt a rajzolt kráterek, a Hold felszíne megváltozott. A Hold elmozdulása miatt a felszíni részletek változása a terminátor vonalán a leg feltűnőbb, attól távolodva ezek a változások egyre jelentéktelenebbek. A fény-árnyék vonal elmozdulása a felszíni részletek újabb részleteit mutatja meg. Ha az ember belefeledkezik a rajzolásba, azt veszi észre, hogy az árnyékok elkezdenek rohangálni a Hold felszínén, és újabb eddig nem látott részletek felszíni formák bukkannak elő. Emiatt egy hosszabb idő alatt elkészülő rajz általában nem egy pillanatnak megfelelő felszíni formát ábrázol, hanem egy időtartomány alatt megfigyelhető részleteket tartalmaz.

Jelen esetben mik ezek a részletek ?

  1. Dawes kráter árnyéka az észlelés kezdetekor kúp formájú volt. Végig egyenletes és éles kontúrral. Az észlelés végére az árnyék vége mintha „szöszössé” vált volna. Az árnyék szélén a felszínen fényes foltok, jelentek meg. Ezzel kontrasztosabbá vált az árnyék körvonal. Ugyan akkor ezek a fénylő foltok olyan vizuális hatást keltettek, mintha az árnyék a foltoknál bekarcsúsodna.
  2. Plinius kráternek ezen a része az észlelés kezdetekor ferdén oldal irányba húzódó , viszonylag keskeny gerincek látszódtak. Ezek a „gerincek” a fényviszony alapján határozottan magasabb felszíni formákhoz tartóznak. Ahogy telt az idő és a fényviszonyok a fény-árnyék határ tovább húzódásával megváltozott ennek a területnek a képe. Kifényesedett, és a ferdén, párhuzamosan húzódó gerincek látványa átalakult a holdkráterek külső peremén megszokott háromszög alakú lejtős hegyvonulatokká.
  3. Plinius kráternek az árnyékos oldalon lévő peremén az árnyékban először egy igen vékony és halvány vonal jelent meg. Kezdetben ez csak egy remegő kézzel rajzolt vonal volt. Majd kezdett kirajzolódni a vonal végén egy visszahajló ív. Az észlelés végére halvány fénylő foltok jelentek meg a vonal közelében.
  4. Ez a terület az észlelés kezdetekor amolyan diffúz matt fényű területnek látszott. Majd elkezdett strukturálódni. Első lépésként foltokban fényesedett, és sötétedett. Majd ezek a foltok kezdtek összeállni fénylő gerincekké és árnyékos oldalakká.
  5. Plinius kráternek az árnyékos oldalon lévő pereme az észlelés folyamán folyamatosan változott. Az észlelés kezdetekor egy vékony fénylő él volt csak. Majd ez az él elkezdett strukturált szerkezetet mutatni. Az egyenletes, fényes gyűrű egyes részei – ahogy a rajz is mutatja – elsötétültek. Vékonyabbak és sötétebb részek jelentek meg. Vizuálisan olyan hatás volt, mintha a kráter pereme belesüppedt volna a sötétségbe. A kráter pereme elkezdett kettős párhuzamos gyűrű re hasonlítani. A külső gyűrű, vagy inkább perem, fényesen izzott, míg a belsőt egy árnyék csík választotta el a külsőtől. A belső gyűrű szélesebb és kevésbé fényes volt, mint a külső. Majd az elválasztó árnyékcsík elkezdett beleolvadni a külső fénylő perembe. Így a belső gyűrű elkezdett szélesedni. Összeért a külső gyűrűvel, majd elkezdett fényesedni. Kezdett látszódni rajta a kráterperemmel párhuzamosan futó fénylő vonalak.
  6. A két kráter közötti terülten egy vékony „árnyék öböl„ volt. Közvetlen környezetében sötétszürke felszínnel. Ez a szürke felszín egyre világosabbá vált. A homogén sötétszürke felszínen részletek jelentek meg. A terminátorral párhuzamosan futó fényes-sötét sávok jelentek meg. A vékony „sötét öböl” Dawes kráter felöli oldalán hegygerincre emlékeztető forma kezdett kibontakozni.

 

Legnagyobb bánatomra az észlelést és a rajzolást nem tudtam befejezni. A levegő egyre párásabb lett. A dobson oldalát derengő pára kezdte beborítani. A rajzoláshoz használt porpasztell kezdett csomós és nedves lenni. Már nem lehetett vele rendesen dolgozni. Az optikát és a rajz felszerelést kímélni akartam a lassan csöpögőssé váló párától. Összecsomagoltam és befejeztem az észlelést…