M1 – 2013.12.02.

M1 – 2013.12.02.

 

M1 - 2013.12.02. - Bognár Tamás, Zákány
M1 – 2013.12.02. – Bognár Tamás, Zákány

 

 

M1- 2013.12.02. - Bognár Tamás, Zákány
M1- 2013.12.02. – Bognár Tamás, Zákány

 

Also known as:  M1 (Crab Nebula)
Date/time: 2013.12.02.   19:40 – 20:00T
Equipment:  235/1280 Dobson – OptiScope
Magnification : 64x, 85x
Seeing: 7/10
Transparency: 3/5
Temperature: 2°C
Humidity:  low
Wind: –
Location: Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer: Bognár Tamás

Digital sketch made with GIMP 2.8 + Wacom Bamboo Fun, based on a raw graphite  sketch.

 

Discovered 1731 by British amateur astronomer John Bevis.

The Crab Nebula, Messier 1 (M1, NGC 1952), is the most famous and conspicuous known supernova remnant, the expanding cloud of gas created in the explosion of a star as supernova which was observed in the year 1054 AD. It shines as a nebula of magnitude 8.4 near the southern „horn” of Taurus, the Bull.

The supernova was noted on July 4, 1054 A.D. by Chinese astronomers as a new or „guest star,” and was about four times brighter than Venus, or about mag -6. According to the records, it was visible in daylight for 23 days, and 653 days to the naked eye in the night sky. It was probably also recorded by Anasazi Indian artists (in present-day Arizona and New Mexico), as findings in Navaho Canyon and White Mesa (both Arizona) as well as in the Chaco Canyon National Park (New Mexico) indicate; there’s a review of the research on the Chaco Canyon Anasazi art online. In addition, Ralph R. Robbins of the University of Texas has found Mimbres Indian art from New Mexico, possibly depicting the supernova.

A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben. 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át szabad szemmel is látható szupernóvát (SN 1054); ennek a maradványa a Rák-köd. Nevét onnan kapta, hogy az 1844-ben Lord Rosse által készített rajzon nagyon hasonlított egy rákra, azonban amikor később nagyobb távcsövekkel is megvizsgálták, akkor egészen másmilyennek tűnt, de addigra már rögzült a Rák-köd elnevezés.

A ködöt 1731-ben fedezte fel John Bevis brit amatőrcsillagász, aki Uranographia Britannica nevű atlaszába is felvette. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 1758. augusztus 28-án, miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az üstökösöké. 1758. szeptember 12-én katalogizálta a ködöt; ezen objektum felfedezése indította el a a róla elnevezett Messier-katalógus összeállítását. Miután Messier 1771-ben egy levélből tudomást szerzett Bevis korábbi felfedezéséről, elismerte annak elsőségét.